Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Manchester United FC

2009.03.13
Manchester United FC
                          Manchester United Football Club       
Becenév The Red Devils [1] (A Vörös Ördögök),
Man United, ManU
Székhely Manchester, Anglia
Alapítva 1878, Newton Heath L&YR FC néven
Stadion Old Trafford
Vezetőedző Sir Alex Ferguson
Elnök Joel & Avram Glazer
Bajnokság Premier League
1969–1986
A Manchester United egyik korábbi logója, melyet az 1960-as évektől 1973-ig használt a csapat.
 
 
A Manchester United egyik korábbi logója, melyet az 1960-as évektől 1973-ig használt a csapat.A United kereste Busby utódját, de hosszú ideig nem akadtak rá a megfelelő mesterre. McGuinness alatti első szezonjukat a kiábrándító nyolcadik helyen zárták. Az 1970–71-es idény sem indult nagyobb sikerrel, ezért a szakember úgy döntött, hogy visszatér a tartalékokhoz. A vezetőknek sikerült visszacsábítaniuk Busbyt, akivel a magabiztosság is visszatért, de csak az évad végéig. Időközben olyan játékosok távoztak, mint Nobby Stiles vagy Pat Crerand.
 
A manchesteriek szóban már megegyeztek a Celtic-kel BEK-et nyerő Jock Steinnel, de végül nem ő, hanem Frank O'Farrell vette át az irányítást. McGuinnisshez hasonlóan ő sem volt sikeres és mindössze 18 hónapig ült a kispadon, de legalább leigazolt néhány tehetséges játékost. Közülük a leghíresebb Martin Buchan volt, aki az Aberdeentől érkezett. 1972-ben Tommy Docherty lett a menedzser, akinek sikerült megmentenie csapatát a kieséstől. 1974-ben viszont már nem kerülhette el a sorsát a United, és kiesett. Előtte Best, Charlton és Law is távozott. Utóbbi a Man City játékosa lett és éppen az ő góljával dőlt el, hogy kiesnek az élvonalból. A trió pótlására Lou Macari, Stewart Houston és Brian Greenhoff érkezett az Old Traffordra. Egyikük sem volt rossz játékos, de nem tudták feledtetni a korábbi nagyok hiányát.
 
A csapat első próbálkozásra feljutott, majd kétszer egymás után (1976, 1977) bejutottak az FA Kupa döntőjébe. Első alkalommal kikaptak a Southamptontól, de másodszor 2-1-re legyőzték a Liverpoolt. Ekkoriban igazolták le Steve Coppellt a Tranmere Roverstől. Sikerei ellenére Dochertynek mennie kellett, mivel viszonya volt az egyik gyúró feleségével.
 
1977 nyarán Dave Sexton vette át Docherty helyét. Az új mester jó játékosokat igazolt (Joe Jordan, Gordon McQueen, Gary Bailey, Ray Wilkins), de védekező felfogása miatt nem tartozott a szurkolók kedvencei közé. A United nem tudott elmozdulni a tabella közepéről, csak egyszer, mikor második lett. Egy alkalommal az FA Kupa döntőjébe is bejutottak Sexton alatt, de kikaptak az Arsenaltól. 1981-ben a vezetőség elküldte a mestert a kispadról.
 
Sexton utódja a tehetséges Ron Atkinson lett, aki hamar megdöntötte a brit átigazolási rekordot Bryan Robson szerződtetésével. Robson hamar az MU legjobb középpályásává vált Edwards óta. Mellette Manchesterbe érkezett még Jesper Olsen, Paul McGrath és Gordon Strachan is. A kor két leghíresebb saját nevelésű futballistája Norman Whiteside és Mark Hughes volt. A csapat három éven belül két FA Kupát is nyert (1983, 1985). Az 1985–86-os szezonban első tíz meccsüket megnyerték, így hamar nagy előnyre tettek szert a bajnokságban, de teljesítményük visszaesett és végül csak a negyedik helyen futottak be. A rossz forma a következő évadban sem múlt el és a csapat közel került a kiesőzónához, ezért Atkinsont 1986 novemberében kirúgták.

Kép

 
A mostani változat előtti verzió.
 

Kép

 Alex Ferguson-éra, a triplázás előtt (1986–1998)
 
Sir Alex Ferguson.Alex Ferguson érkezett a klubhoz, hogy befejezze az Atkinson által félbehagyott munkát. Az 1986–87-es szezont a 11. helyen zárta a csapat, de utána másodikként futottak be és George Best után egy újabb játékosnak sikerült húsz bajnoki gólt szereznie egy idényen belül Brian McClair személyében.
 
A következő két szezonban azonban szenvedett a United, a szurkolók ezt arra fogták, hogy Ferguson igazolásai nem érik el a kívánt szintet. A skót szakember 1990-ben közel került ahhoz, hogy kirúgják, de a Vörös Ördögök, ha nehezen is, de legyőzték a Nottingahm Forestet az FA Kupa harmadik fordulójában. Végül meg is nyerték a sorozatot, megismételt döntőben, a Crystal Palace ellen.
 
Az 1990–91-es szezonban elhódították a KEK trófeát is a Barcelona legyőzésével. A bajnoki címért folytatott versenyt a Leeds United ellen elvesztették, de jól jövedelmező szponzori szerződést kötöttek a London Stock Exchange nevű céggel.
 
Eric Cantona 1992-es leigazolásával új időszámítás kezdődött az Old Traffordon. A francia játékos remekül megértette magát Denis Irwinnel, Gary Pallisterrel, Paul Ince-szel vagy az olyan fiatal tehetségekkel, mint például Ryan Giggs. Nem csoda hát, hogy az 1992–93-as idényben 1967 után először ismét bajnoki címet ünnepelhetett a United. A következő szezonban (már Roy Keane-nel kiegészülve) első alkalommal tudott duplázni a csapat, azaz megnyerte a bajnoki címet és az FA Kupát is. A sikerek mellett azonban gyászoltak is a manchesteriek, hiszen elhunyt korábbi legendás menedzserük, Matt Busby.
 
Az 1994–95-ös szezonban Cantona hosszú eltiltást kapott, mert egy mérkőzésen kung-fu rúgással leterített egy őt sértegető Crystal Palace-drukkert. Végül a csapat a Premier League második helyén végzett, és kikapott az FA Kupa döntőjében is az Evertontól. Ferguson ezután nagyon bátor lépésre szánta el magát, ami nem mindenkinek tetszett: több nagynevű játékost eladott és saját nevelésű tehetségekkel pótolta őket. Ekkor olyan, mára híressé vált futballisták kapták meg profi szerződésüket, mint David Beckham, Gary Neville, Phil Neville és Paul Scholes. Közülük sokan igen hamar angol válogatottak lettek. Meglepetésre a megfiatalodott United megnyerte a bajnokságot és a kupát is 1995–96-ban. Ezzel az övék lett az első csapat, mely kétszer is duplázni tudott, hőstettüket „dupla dupla”-ként emlegetik[11].
 
A következő szezon végén ismét bajnokok lettek és Eric Cantona bejelentette visszavonulását (30 évesen). Az 1997–98-as évadot jól kezdték, de végül másodikok lettek a bajnoki címet és a kupát is az Arsenal nyerte.
 
 
 A triplázás (1998–1999)
Az 1998–99-es szezon volt a Manchester United legsikeresebb szezonja. Nem csak saját, de az egész angol futball történelmét átírták, hiszen elsőként tudtak triplázni, ami annyit jelent, hogy elhódították a Premier League, az FA Kupa és a Bajnokok Ligája[12] serlegét is. Egy nagyon szoros szezon után nyerték meg a bajnokságot, az utolsó fordulóban 2-1-re verték a Tottenham Hotspurt, az Arsenal is diadalmaskodott az Aston Villa felett, de a United gólkülönbsége volt a jobb. A Premiership megnyerése volt a tripla első állomása, melyet Sir Alex Ferguson úgy írt le, mint a legnehezebb lépést[13]. Az FA Kupa döntőjében a Newcastle United volt az ellenfél. A 2-0 arányú győzelem Teddy Sheringham és Paul Scholes góljainak volt köszönhető[14]. A szezon utolsó meccse a Bayern München elleni BL-finálé volt. A németek végig vezettek, már mindenki elkönyvelte a győzelmüket, de az utolsó pillanatokban két, szöglet után szerzett góllal az angolok nyertek. A BL-siker után a csapat a Klubvilágbajnokságon is indulhatott, melyet szintén megnyert a Palmeiras döntőbeli legyőzése után[15].
Jelenlegi keret
2009. január 16. szerint.
 
Szám Poszt Név
1 GK Edwin van der Sar
2 DF Gary Neville (Csapatkapitány)
3 DF Patrice Evra
4 MF Owen Hargreaves
5 DF Rio Ferdinand
6 DF Wes Brown
7 MF Cristiano Ronaldo
8 MF Anderson
9 FW Dimitar Berbatov
10 FW Wayne Rooney
11 MF Ryan Giggs (Csapatkapitány-helyettes)
12 GK Ben Foster
13 MF Pak Csiszong
14 MF Zoran Toąić
15 DF Nemanja Vidić
16 MF Michael Carrick
17 MF Nani
 Szám Poszt Név
18 MF Paul Scholes
19 FW Danny Welbeck
20 DF Fábio
21 DF Rafael
22 DF John O'Shea
23 DF Jonny Evans
24 MF Darren Fletcher
28 MF Darron Gibson
29 GK Tomasz Kuszczak
30 MF Lee Martin
32 Carlos Tévez
34 MF Rodrigo Possebon
38 GK Ron-Robert Zieler
40 GK Ben Amos
41 FW Federico Macheda
42 DF Richard Eckersley
43 MF Davide Petrucci
Jelmagyarázat: GK (Goalkeeper) = kapus; DF (Defender) = hátvéd; MF (Midfielder) = középpályás; FW (Forward) = csatár.
 
 
 Kölcsönben
Szám Poszt Név
25 DF Danny Simpson (a Blackburn Roversnél 2009. június 30-ig)
25 FW Manucho (a Hull City-nél 2009. június 30-ig)
31 FW Fraizer Campbell (a Tottenham Hotspurnél 2009. június 30-ig)
33 MF Sam Hewson (a Hereford United-nél 2009. április 6-ig)
35 MF Tom Cleverley (a Leicester City-nél 2009. június 30-ig)
 Szám Poszt Név
36 MF David Gray (a Plymouth Argyle-nél 2009. június 30-ig)
37 DF Craig Cathcart (a Plymouth Argyle-nél 2009. június 30-ig)
39 DF James Chester (a Peterborough United-nél 2009. március 2-ig)
45 FW Febian Brandy (a Hereford United-nél 2009. március 2-ig)
– GK Tom Heaton (a Cardiff City-nél 2009. június 30-ig)
 
 
Jelmagyarázat: GK (Goalkeeper) = kapus; DF (Defender) = hátvéd; MF (Midfielder) = középpályás; FW (Forward) = csatár.
Csapatkapitányok
Évek Név Nemzetiség Megjegyzés(ek)
1878-1896 Ismeretlen  
1896-1903 Harry Stafford Anglia A Newton Heath-nek és az MU-nak is kapitánya volt.
1904-1907 Jack Peddie Skócia
1907-1913 Charlie Roberts Anglia
1913-1919 George Stacey Anglia
1919-1922 George Hunter Anglia
1922-1928 Frank Barson Anglia
1928-1932 Jack Wilson Anglia
1932-1936 Hugh McLenahan Anglia
1936-1939 Jimmy Brown Skócia
1945-1953 Johnny Carey Írország Az első nem brit csapatkapitány a klubnál.
1953-1955 Allenby Chilton Anglia Carey visszavonulása után mindössze egy évig volt kapitány.
1953-1958 Roger Byrne Anglia Az 1958-as müncheni katasztrófa egyik áldozata.
1958-1966 Bill Foulkes Anglia
1966-1973 Bobby Charlton Anglia
1973-1979 Martin Buchan Skócia
1979-1982 Sammy McIlroy Észak-Írország
1982-1994 Bryan Robson Anglia A leghosszabb ideig szolgáló kapitány.
1991-1996 Steve Bruce Anglia
1996-1997 Eric Cantona Franciaország A United első olyan kapitánya aki nem volt brit vagy ír.
1997-2005 Roy Keane Írország A legtöbb trófeát nyerő kapitány.
2005- Gary Neville[25] Anglia Roger Byrne óta az első Greater Manchester-i születésű kapitány.
 
 
 Legendás játékosok
 Arthur Albiston
 Fabien Barthez
 David Beckham
 Henning Berg
 George Best
 Laurent Blanc
 Steve Bruce
 Nicky Butt
 Roger Byrne
 Eric Cantona
 Bobby Charlton
 Andy Cole
Jordi Cruyff
 Duncan Edwards
 Rio Ferdinand
 Bill Foulkes
 Ryan Giggs
 Mark Hughes
 Paul Ince
 Andrei Kanchelskis
 Roy Keane
 Denis Law
 Paul McGrath
 Gary Neville
 Phil Neville
 Gary Pallister
 Karel Poborský
 Bryan Robson
 Cristiano Ronaldo
 Wayne Rooney
 Peter Schmeichel
 Paul Scholes
 Lee Sharpe
 Nobby Stiles
 Teddy Sheringham
 Ole Gunnar Solskjaer
 Jaap Stam
 Alex Stepney
 Nobby Stiles
 Gordon Strachan
 Edwin van der Sar
 Ruud van Nistelrooy
Fájl:Flag of Argentina.svg Juan Sebastián Verón
 Norman Whiteside
 Dwight Yorke
 
 
 
 Rekorderek
 
 Legtöbbször pályára lépők
 Név Évek Nemzetiség Meccsek Gólok
1 Ryan Giggs 1991- Wales 759 145
2 Bobby Charlton 1956-1973 Anglia 758 249
3 Bill Foulkes 1952-1970 Anglia 688 9
4 Paul Scholes 1994- Anglia 569 139
5 Gary Neville 1992- Anglia 541 7
6 Alex Stepney 1966-1978 Anglia 539 2
7 Tony Dunne 1960-1973 Írország 535 2
8 Denis Irwin 1994-2002 Írország 529 33
9 Joe Spence 1919-1933 Anglia 510 168
10 Arthur Albiston 1974-1988 Skócia 485 7
 
 
 Legeredményesebbek [szerkesztés]
 Név Évek Nemzetiség Meccsek Gólok G/M
1 Bobby Charlton 1956-1973 Anglia 758 249 0.328
2 Denis Law 1962-1973 Skócia 404 237 0.587
3 Jack Rowley 1937-1955 Anglia 424 212 0.500
4= Dennis Violett 1953-1962 Anglia 293 179 0.611
4= George Best 1963-1974 Észak-Írország 470 179 0.381
6 Joe Spence 1919-1933 Anglia 510 168 0.329
7 Mark Hughes 1983-1986, 1988-1995 Wales 466 164 0.352
8 Ruud van Nistelrooy 2001-2006 Hollandia 220 150 0.682
9 Stan Pearson 1937-1954 Anglia 347 148 0.427
10 David Herd 1961-1968 Skócia 265 145 0.547
 
 
 Aranylabdások
Denis Law - 1964
Bobby Charlton - 1966
George Best - 1968
Cristiano Ronaldo - 2008